Selmeci diákhagyományok
Az 1735-ben Selmecbányán alapított Bányászati Tanintézet, majd később Bányászati és Erdészeti Akadémia számos ma is virágzón élő diákhagyomány bölcsője volt. Ma Magyarországon, az Akadémia egyik jogutódja többek között a soproni székhelyű Soproni Egyetem, mely az Erdészeti Múzeum fenntartója is.
A jelenleg látható hagyománytörténeti szoba az Erdőmérnöki Kar 200 éves fennállásának évfordulójára 2008 februárjában épített nagyobb terjedelmű kiállítás része volt. A jubileumi év végén a kiállítás lebontásra került, azonban annak magját, a "selmeci diákhagyományok" legérdekesebb és legmeghatározóbb elemeit, egyenruháit, tárgyi emlékeit bemutató egységekből új kiállítást hoztunk létre.
A kiállítás megépítésének több célja volt. Egyrészt emléket akartunk állítani a korábban az Alma Mater keretein belül élt és működött diákszervezeteknek és baráti köröknek, másrészről pedig célunk volt az is, hogy a látogatóközönséggel is megismertessük a diákhagyományokat. Ezek a meglehetősen egyedi hagyományok a mai napig élnek, a soproni egyetemisták jó része benne él és formálja, alakítja folyamatosan. Ez a kiállítás talán segít megérteni a diákok cselekedeteit, viselkedését, segítségével a látogatók megismerhetik a régi és új egyenruhákat, és azt, hogy miért köszönnek ma is "jó szerencsét" a soproni karok hallgatói, amikor a városban az ötvenes évek közepe óta nincs már bányászképzés.
Előfordult már az is, hogy az ország számos középiskolájából múzeumlátogatásra érkező osztályok valamely tanulója éppen a kiállítás megtekintése kapcsán kapott kedvet a soproni Alma Mater valamelyik szakán való továbbtanuláshoz.
