Édesapám halála után, kerek húsz esztendővel a Tanulmányi Erdőgazdaság elhatározásából kerülhetett újból kiadásra a Tizenkét holdtölte. Ezzel a megható gesztussal az erdőgazdaság vezérigazgatója Dr. Sándor Gyula úr, segített apám emlékének megőrzésében, folytatva azt a nemes elhatározást és egyben kijelölt irányt melyet a korábbi vezetőség a Kőhalmy Vadászati Múzeum megalapításával elkezdett.
Szokatlan, hogy egy könyv illusztrátora szót kér a munkáival díszített kiadvány kapcsán. Azonban a könyv, melynek az illusztrációit Ön a Soproni Erdészeti Múzeumban megtekintheti, egy különleges irodalmi termék. Nem hétköznapi abban az értelemben, hogy a szerző, édesapám az általa megélt tartalmas és szakmai tapasztalatokban különösen gazdag életútjának élményeit osztja meg velünk, a rá nagyon is jellemző könnyed, anekdotázó stílusban. Történeteiben az ember legalább olyan fontos, mint a szeretett erdei és a bennük élő vadvilág. Az írásban rögzített anekdoták, olyanok akár egy káprázatos időintervallumot felölelő életmozaik, vagy inkább patchwork takaró, amelynek foltjai egyenként is elbűvölőek. Ám ha egységben szemléljük, átöleljük vagy magunkra húzzuk őket akkor átmelegítik a lelkünket akár egy remek takaró. Alkotásaim sokszínű játékosságával igyekeztem az írások könnyed hangulatához idomulni.
Kérem olyan szeretettel szemléljék a festményeimet amilyen szeretettel azokat készítettem. Töltsenek maguknak egy kupica diópálinkát és bátran burkolóddzanak be a Tizenkét holdtölte patchwork takarójának melegébe.
Köszönettel, Kőhalmy Tamás
